Így kezdődött

I. Ferenc József

”Népeimhez!

Leghőbb vágyam volt, hogy az Isten kegyelméből még hátralevő éveimet a béke műveinek szentelhessem és népeimet a háború áldozataitól, és terheitől megóvhassam. A gondviselés másként határozott.

...

Mindent megfontoltam, mindent meggondoltam. Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára. Bízom népeimben, akik minden viharban híven és egyesülten sereglettek mindig trónom köré, és hazájuk becsületéért, nagyságáért és hatalmáért a legsúlyosabb áldozatokra is mindig készen állottak.

Bízom Ausztria-Magyarországnak önfeláldozó, lelkesültséggel telt vitéz hadseregében. És bízom a Mindenhatóban, hogy fegyvereimnek adja a győzelmet.

Ferenc József Ischl, 1914. július 28.-án”

***

Nem vagyok történész. S mert nem vagyok történész nem tart béklyóban az objektív tényközlés parancsoló kényszere. Civilként saját véleményem lehet az eseményekről, és az érzelmeimet sem kell véka alá rejtenem.

Apai ágon a felvidékről, Beszterce bánya környékéről, anyai ágon a délvidékről a Belgrád közeli Pancsovából származom. Őseim a történelmi Magyarország két végéből indulva Kaposváron illetve Pécsett találkoztak.

Beksits Olivér

m. kir. honvéd vezérörnagy

(1879-1941)

Anyai nagyapám, akit én már személyesen nem ismerhettem, a magyar királyi honvéd Ludovika akadémia elvégzése után, 1901-ben hadnagyként, a magyar királyi pécsi 19-es honvéd gyalogezred tényleges állományába nyert beosztást.

Bizonyára megfordul önökben, hogy lehetséges az, hogy azt mondom, hogy nagyapám. Nincs-e itt valami tévedés? Hát kérem, tévedésről szó sincs. Nagyapám 1879-ben, lánya (az édesanyám) 1920-ban, én pedig 1956-ban szüleim nyolcadik gyermekeként láttam meg a napvilágot. A családokban általában szokásos 20-25 éves öltések a mi esetünkben majdnem 40 évre adódott.

Ahogy a bevezetőben már utaltam rá, a pécsi 19. honvéd gyalogezred történetét szeretném az önök számára elbeszélni. El szeretném mondani mindazt, amit dicső ezredünkről tudok, de még annál is többet, mindazt, amit a szívemben érzek a hős katonák iránt.

Ahhoz, hogy érezzük és megértsük honvédeink gondolkodását, hazaszeretetét és hős haditetteit, bele kell illeszteni magunkat az akkori időkbe, de ez nem megy, mert mi csak a mai felfogásunkkal tudunk gondolkodni. Így hát meg kell elégednünk az akkori idők ismeretével, és így próbálhatunk következtetéseket levonni a múlt történéseiről.

***

A kiegyezés

Ismeretes, amikor az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban nemzetünk kísérletet tett szabadsága és függetlensége kivívására, azt az uralkodó, a cár seregeit segítségül hívva, túlerővel vérbe fojtotta. S ezzel hosszú időre elodázta a magyarok égető politikai és társadalmi igényét, a birodalmon belüli egyenrangúságot.

Itt jegyzem meg, hogy Ausztriában 1848 decemberében a magyar események hatására, Ferdinánd császárt elmozdítják, és helyére unokaöccsét, a fiatal, alig 18 éves Ferenc Józsefet emelik. Nincs kétségem afelől, hogy a fiatal Ferenc József, belecsöppenve a hirtelen ölébe hulló uralkodói szerepkörbe, nem állt mindenben a helyzet magaslatán. Talán ennek tudható be, hogy a vérszomjas Haynau 1849. október 6-án elkövethette azt az égbekiáltó gyalázatos, a magyarok számára sohasem felejthető, és sohasem megbocsátható tettét. Haynaunak 13 hős tábornokunk, Batthyányi Lajos miniszterelnök és sok száz magyar vére szárad - remélem máig is nyughatatlan - lelkén.

Sok jót a fiatal uralkodótól sem várhatott nemzetünk. Súlyos politikai és nemzetiségi ellentétek mutatkoztak a birodalmon belül. Tetézte a bajt a sorozatos katonai kudarc is. 1859-ben Piemont ellen Solferinónál, majd 1866-ban a porosz-osztrák háborúban a königgratzi csatában elszenvedett súlyos vereség rámutatott az abszolutikus uralkodás hiányosságaira és tarthatatlanságára. Ezek a vereségek is hozzájárultak a Magyarországgal való kiegyezéshez, a központosított birodalmi kormányzat dualista rendszerré való átalakításához.

A kiegyezés a politikai változások mellett katonai változásokat is hozott. Az elmúlt évtizedek katonai kudarcai bebizonyították, hogy a Monarchia hadszervezetében is változtatásra van szükség. Az 1868 évi honvédelmi törvények alapján lehetővé vált a második magyar honvédség felállítása, illetve megszervezése.

Azért a második, mert magyar ember, az első magyar honvédség alatt mindig az 1848-ban felállított honvédséget érti.

Ilyen formán új alapokra helyeződött a monarchia hadereje. Az első vonalas, úgy nevezett elit alakulatot a császári és királyi seregek adták. Ezt követte a második vonal, a magyar királyi honvédség, s vele párhuzamosan felállított osztrák Landwehr. Harmadik erőként megszervezésre került a magyar királyi népfelkelés és az osztrák Landstrum.

A honvédség felállítása

A törvények aláírását követően gőzerővel kezdődött meg a magyar honvédség megszervezése, a sorozási és kiegészítési kerületek kialakítása, a békeállomány felállítása és a tisztképzés új alapokra helyezése. Törvény biztosította, hogy a magyar honvédségben a vezényleti nyelv a magyar lett. Számos magyar származású és magyar érzelmű tiszt hagyta el a császári csapatokat, és kérte magát a magyar honvédség kötelékébe.

Kezdetben a sebtében felállított honvédzászlóaljakat 1886-tól féldandárokká fejlesztették. 1890-től a féldandárok ezred elnevezést kaptak. Ezek az új ezredek megtartották a féldandárok számozását, de a nevükhöz csatolták annak a helységnek a megjelölését, ahol az ezredparancsnokság volt. Ekkor kapta dicső ezredünk a ”Magyar királyi pécsi 19. honvéd gyalogezred” elnevezést.

Az évek folyamán a honvédség sok szervezeti változtatáson ment át. Békeidőben az ezredek mintegy zászlóaljnyi tényleges tiszti és legénységi kerettel bírtak. Ők biztosították a három hónap időtartamra behívott legénységi és altiszti állomány évente kétszeri alaki, hadászati és lőgyakorlat kiképzéseket. Így növelték folyamatosan a békeidőben kiképzett és mozgósítás esetén behívható állományt.

1908-tól a honvédségnél a gyalogsággal szoros egységben, géppuskás osztagokat is szerveztek. Így 1909-re már minden ezrednek volt saját géppuskás-osztaga. 1912 változást hozott a honvédség számára. Az ezredek addig általában négy zászlóaljból álltak. Ezekből, az ezredekből egy-egy zászlóaljat elvéve új ezredeket alakítottak, aminek eredményeképpen a honvédgyalogság immár 32 ezredet tudott kiállítani.

Kivételnek számított néhány eset, köztük a pécsi 19. ezred is, ahol megtartották a négy zászlóalj felállást. Ebből két zászlóalj Pécsett, egy Kaposváron és egy Fiumében állomásozott, de szervezetileg a pécsi ezredhez tartoztak. Ez a háború kezdetén úgy módosult, hogy a fiumei zászlóalj önálló zászlóaljjá vált, majd később a fiumei 309. számú gyalogezreddé fejlesztették, s e név alatt küzdött a háborúban más harctereken.

A magyar királyi pécsi 19. honvéd gyalogezred tiszti kara (1914)

Oldal: Így kezdődött
A magyar királyi pécsi 19. honvéd galogezred és alakulatai - © 2008 - 2024 - capul.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat