A monarchia hadereje.

 A monarchia hadereje hat hadseregbe szerveződött. Az egyes hadseregek két-két hadtestből álltak. A hadtestek három hadosztályból tevődtek össze úgy, hogy abból két hadosztály közös hadseregbeli egy pedig honvéd vagy Landwehr hadosztály volt. A hadosztályokat két dandár, a dandárokat két-két ezred alkotta. Így alakult ki, hogy a pécsi 19. honvéd gyalogezred a 6.-ik hadsereg XV.-ik hadtestében a 40.-ik honvéd hadosztályban elhelyezett 80.-ik dandárban lett szervezetileg beosztva. Említettem, hogy a dandár két ezredből tevődött össze. A pécsi 19. ezrednek a 80.-ik dandárban - nevezzük úgy - a testvérezrede a szabadkai 6.-ik honvéd gyalogezred volt. Jegyezzük meg, mert később még szót ejtünk róluk. Szabadkai 6.-ik honvéd gyalogezred, mint a pécsi 19-sek testvérezrede.

40. honvéd hadosztály hadrendje

Kezdetben a magyar honvédség nem rendelkezett önálló tüzérséggel, mivel azt a közös hadseregbeli tüzérezredek adták. (Mellesleg el tudom képzelni, hogy miért ódzkodtak a honvéd tüzérség felállításától, ugyanis az osztrákoknak volt alkalmuk 48-ban megtapasztalni a magyar tüzérek rátermettségét.).  A honvédség túlnyomó részben addig csak gyalogságot és lovasezredeket adott a seregeknek. De végül 1913-ban mégis felállították a honvédtüzérséget is.

 A honvédség fegyverzete

 A m. kir. Honvédséget felállításakor a közös hadseregével azonos, kardszuronnyal ellátott 1867 mintájú 11 miliméteres Werndl-típusú puskával szerelték fel. A tisztek számára a kardon kívül Gasser-féle forgópisztolyt rendszeresítettek. 1890-től változás állt be a fegyverzetben. A régi fegyvereket először az 1888, majd további fejlesztések után az 1895 mintájú 8 mm-es Mannlicher típusú ismétlő puskára, és hozzá, acélburkolatú lőszerre cserélték.

Mannlicher

 Az acélmag alkalmazása nagyobb átütő erőt, a gyérfüstű lőporújítás laposabb röppályát és nagyobb távolságra való lövést tett lehetővé. Ez az addig érvényben lévő harci gyakorlatot is megváltoztatta. A megnövekedett hordtávolság és a laposabb röppálya az addig 2500 lépés helyett nagyobb, azaz 3000 lépés irányzék beállítást engedett. Így, vele szemben nagyobb távolságra kellett ellene a támadónak harcra fejlődni a korán jelentkező fegyverhatás miatt. A tiszteknél a Gasser-féle forgópisztolyt steyr-ben gyártott önműködő ismétlőpisztolyra cserélték.

1908-ban a kísérletek során jól teljesítő steyr-i Schwarzlose géppuskát állították rendszerbe, amely némi változtatás után 07/12 mintájú Schwarzlose géppuska néven kapott végleges alakot. Lőszere megegyezett a Mannlicher puskáéval, de a nagyobb lőportöltete nagyobb hordtávolságot eredményezett. Ez a géppuska lett a világháború legveszedelmesebb fegyvere. Ahova ez tüzelt, ott megszűnt minden mozgás. Egyszerű szerkezeténél fogva igen hatásos és megbízható fegyvernek bizonyult.

Schwarzlose

A szövetségek

A XIX. század közepétől Európában kirajzolódni látszottak a nagy katonai szövetségek. Különböző, itt most nem részletezhető okok vezettek oda, hogy a kontinens birodalmai és országai két egymással szemben álló katonai szövetségbe tömörültek. Franciaország és Anglia létrehozta az Antant katonai szövetséget (Entente Cordiale = szívélyes viszony), míg Németország, az Osztrák-Magyar monarchia és Olaszország a "Hármas szövetséget" hívta életre. Mindkét szövetség számolt, egy esetleges háború esetén hozzá csatlakozó államokkal, illetve jó vagy rosszindulatú semleges országokkal. E tekintetben a hármas szövetség joggal számíthatott Romániára, Bulgáriára és Törökországra, mint csatlakozókra és Svédországra, mint jóindulatú semlegesre. Az antant oldalán állt Oroszország, Belgium és Szerbia, és jóindulatú semlegesként Japán és az Egyesült Államok.

Oldal: A monarchia hadereje
A magyar királyi pécsi 19. honvéd galogezred és alakulatai - © 2008 - 2024 - capul.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat