Első Drina-menti hadjárat

A Szerbiával egyedül viselendő háborút a 2. az 5. és a 6. hadsereggel maga Conrád (a monarchia vezérkari főnöke) vezette volna, de az orosz hadüzenetet követően azt a 6. hadsereg parancsnokának Potioreknek adta át azzal a nem pontosan körülírt utasítással, hogy akadályozza meg a szerbek betörését a Szerémség, illetve Bosznia területére, és ha ez sikerül, helyi támadó benyomulásra javaslatot tehet.

Ez a jelentékeny erő védekezésre túlzott volt, ami lehetőséget adott, hogy Potiorek burkoltan támadásként értelmezze a parancsot. Mivel elképzelése találkozott az uralkodó óhajával, merész támadásra csoportosította a kezébe kapott három hadsereget.

A szándék az volt, hogy az 5. hadsereg a Drina alsó folyásánál átlépi a határt, megtámadja és megveri az ottani szerb erőket, amivel a szerb tartalékokat is magára vonja. Ezt követően 5 nappal később a 6. hadsereg délen Visegrádnál szintén átlépi a határt és szerb földre nyomul. A Szerémségbe felvonult 2. hadsereg csak korlátozott, tüntető mozdulatokat tehet, mivel azt záros időn belül az orosz hadszíntérre kell szállítani.

Osztrák-Magyar felvonulás Szerbia ellen

A hadművelet a terv szerint történt. Augusztus 12.-én az 5. hadsereg átkel a Drinán, súlyos harcokban megveri, és meghátrálásra kényszeríti a szerbek ottani seregeit, és mélyen benyomul a Kolubara vidékére. A korábbi évek balkán háborúiban sok haditapasztalatot szerzett szerb erők az elszenvedett veszteségeik ellenére nem roppannak össze, hanem szervezett visszavonulással kitérnek csapataink elől, s egyben a tartalékok is megindulnak Arangjelovecról.

Az úttalan vidéken az élelem és hadianyag utánpótlásunk akadozni kezd, a támadás meglassul és csapataink a tartalékokkal megerősített szerb vonalakba ütközik. Napokon keresztül véres, mindkét oldalon veszteséggel teli csaták sorozata zajlik.  Északi szárnyunkon a Cseh-tót ezredekre mért szerb támadás áttöréssel fenyeget, ami válságossá teszi az egész 5. hadsereg addig sem kedvező helyzetét. Erős szerb behatás mellett rendezetlen visszavonulás kezdődik.

Visegrádi ütközet

70 km-re délen ebben az időben indul meg a 6. hadsereg támadása. Visegrádnál átlépik a folyót és kemény harcokban, súlyos veszteségeket okoznak, és egész vonalon meghátrálásra kényszerítik az ellenséget. A Dacim Panaliste és Panos határhegyek birtokbavételét követően, mélyen szerb földre nyomulnak, de az 5. hadsereg katasztrófáját már nem tudják megakadályozni. Az 5. sereg jelentős hadianyag hátrahagyásával a Drina innenső oldalára kénytelen visszatérni.

Vitéz honvédeink délen becsülettel megállták a helyüket, de támadásuk elkésett. Az 5. seregen már nem tudtak segíteni. Néhány nap múlva, a lendületes támadásban lévő 6. hadsereget Potiorek - félve a bekeríttetéstől - megállítja, és a parancs értelmében őket is a határfolyó mögé rendeli vissza.

Ma már tudjuk, hogy az 5. hadsereg oly mértékű veszteséget okozott a szerb csapatokban, hogy a szerbek délen támadásra nem, csak védekezésre gondolhattak.

A hadvezetés hibájából könnyű győzelmet adtunk a szerbek kezére. A hiba abban rejlett, hogy a seregek térben és időben elszigetelve, egymásra hatást nem gyakorolva működtek. Katonai körök egyetértenek, hogy jobb lett volna egy időben együttes összefogott erővel rárontani az ellenségre, ami gyors győzelmet, szerencsés esetben az egész szerb sereg elsöprésének a lehetőségét is magában hordozta.

Augusztus 21-én a visegrádi csatában halt hősi halált nemes Kleszky Ottó ezredes a 19. honvéd gyalogezred parancsnoka. Halálát vakmerősége okozta.

Az ezred állásai előtt viszonylagos nyugalom volt tapasztalható, amiből az a téves következtetés született, hogy a szerbek ismét megszakították a harcérintkezést, és egy hátrább lévő védvonalba húzódtak vissza. Ezt kihasználva Kleszky ezredes Petress János ezred segédtiszttel és néhány mellérendelt biztosító járőrrel egy patak medrében a jobbszárnyat megkerülve messze a saját vonalak előtt egy bozóttal fedett helyről igyekezett megszemlélni a terepet. A biztosító járőröket hátrább utasította, nehogy az ellenség észlelje a mozgást. A jobb kilátás miatt néhány métert előre kúszva távcsövezés közben élénk eszmecserét folytatott segédtisztjével a másnapi támadás helyére és irányára vonatkozóan. Majd az ezredes fél térdre emelkedett, hogy egy a közelben lévő tereptárgy mögött új megfigyelési pontot vegyen. Alig tett néhány lépést előre, amikor jobbról a közeli bozótos terepről puskalövések dördültek. Több találat is érte az ezredparancsnokot. Petress észlelve a bajt pisztolyával viszonozta a tüzet, mire a megbúvó szerb járőrök elillantak. A halálos mellkas lövést kapott ezredes a segédtisztje karjában néhány perc múlva kiszenvedett. Ő volt az ezred első tiszti halottja.

nemes Kleszky Ottó ezredes

Számomra érthetetlen, hogy Kleszky mint idős és tapasztalt tiszt, és mint ezredparancsnok mit keresett a vonalak előtt. A felderítés nem az ő dolga lett volna, arra már akkor is jól kiképzett járőr rajok voltak alkalmazva, akik számos esetben bizonyították rátermettségüket.

Petress János főhadnagy ezredsegédtiszt

 

Oldal: Első Drina-menti hadjárat
A magyar királyi pécsi 19. honvéd galogezred és alakulatai - © 2008 - 2024 - capul.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat