A merénylet

A trónutódlás az uralkodó fia, Rudolf személyében megoldottnak volt tekinthető. Azonban a koronaherceg 1889-ben máig kiderítetlen öngyilkossága következtében Ferenc József háza fiú ágon leszármazott nélkül maradt. Az öröklés szabályaiban előírtak alapján így lépett elő trónörökössé Ferenc Ferdinánd, Ferenc József öccsének Károlynak első szülött fia.

Köztudott, hogy Ferenc Ferdinánd nézetei miatt gyakran került összetűzésbe a magyar nemességgel. A kimondott magyar ellenessége miatt nemtetszés övezte magyarországi látogatásait. Terve, miszerint a birodalom szláv nemzetiségeinek több jogot adna, ellenszenvessé tette őt magyar körökben.

A szarajevói merénylet sem volt véletlen. Mik lehettek az okai?

A császár már idős, 84 éves. Ferdinánd trónra lépése bármely pillanatban bekövetkezhet, és akkor megkezdi a dualista monarchia átalakítását trialista rendszerré, ami azt jelenti, hogy a magyarok mellett illetve azok rovására a szláv ajkú nemzetiségek is azonos jogokat kapnak a birodalomban. Ez viszont ellentétes, sőt kifejezetten hátrányos Szerbiának a balkánon elképzelt nagy szerb állam létrehozásának törekvéseiben. Ha a szláv népek a birodalmon belül számukra előnyös jogokat kapnak, akkor Szerbia mindörökre lemondhat dédelgetett vágyáról, a nagy délszláv állam megalakításáról, mert a szlávok nem óhajtottak volna a monarchiától elszakadni és a balkánhoz csatlakozni. Ezért is kellett Ferenc Ferdinándnak és feleségének meghalnia.

Ferenc Ferdinánd

"Mire a falevelek lehullnak..."

Ezt a kijelentést Ferenc Józsefnek tulajdonítják, pedig a valóságban II. Vilmos német császár mondta. Mi lehetett, illetve volt-e alapja ennek a kijelentésnek? Teljes bizonyossággal kijelenthetem, hogy igen, volt alapja. A háború után, amikor katonai szakkörök és hadtörténészek tanulmányozták és elemezték az eseményeket, vált nyilvánvalóvá, hogy a kijelentésnek valós alapja volt és ezt az alapot a német haditervben lehetett megtalálni.

Haditervek

Minden ország még békeidőben készít haditerveket. A haditerv az aktuális külpolitikai helyzetnek megfelelően több változatot, alfejezetet tartalmaz az adott pillanatban legvalószínűbb konfliktus helyzetnek megfelelően. A külpolitikai helyzet változása mindig maga után vonja a haditervek részleges, vagy teljes átdolgozását.

A XIX. század végére kialakult katonai szövetségek közös haditerveket dolgoztak ki, és ebbe illesztették be saját országaik haditerveit.

Például: a németeknek volt haditervük egyedül viselendő háborúra Franciaországgal és az esetleg csatlakozó Angliával, de volt haditervük a Monarchiával együttesen vívandó háborúra is Oroszország ellen. A monarchiának szintén volt terve Szerbia vagy Olaszország, esetleg mindkettő ellen együttesen beálló konfliktusra. S ahogy az előzőekben említettem a monarchiának Oroszország elleni közös Német fellépésre is volt terve.

És számítva a legrosszabbra, volt közös nagy haditerv Németországgal együtt az Antant és Oroszország ellen megvívandó háborúra. Mint tudjuk, némi előjátékot követően ez a legrosszabb következett be.

Talán furcsának hallatszik, hogy létezett haditervünk Itália ellen is, holott Olaszország akkor még szövetségesnek számított. Az 1882-ben megkötött hármasszövetséget a századfordulón Olaszország már nem tartotta számára előnyösnek, de 1902-ben még megújította a lejáró szerződést. Ennek ellenére már nem számoltunk vele, mint szövetségessel. Mindezektől függetlenül Ausztria-Magyarország joggal támaszkodhatott szerződésben álló szövetségeseire.

Nem így történt. Olaszország magyarázhatatlan indokkal kibújt szövetségesi kötelezettsége alól, "… már akkor árulást követett el, amikor nem rántott kardot mellettünk…", és Oláhország nem hogy nem sorakozott fel mellénk, de csak erős német fenyegető fellépésre állt el bűnös, Erdély felé kacsingató területrabló gondolatától. 

A közös nagy haditervünk nagy vonalakban az alábbiakból indult ki.

Mivel egy elhúzódó kétfrontos háború esetén ki vagyunk téve az összeroppantás, de legalább is a kimerítés és kiéheztetés veszélyének, egyenként kell ellenfeleinket, előbb Franciaországot, majd Oroszországot legyűrni és fegyverszünetre bírni. E gondolat abból állt, hogy Németország a franciák ellen délen két hadsereggel védekezik, és északon teljes erejével a franciákra támad. Öt hadseregével Belgiumon keresztül északról átkarolva legázolja, és a svájci határhoz szorítja a francia és az angol expedíciós csapatokat. Bevonul Párizsba és megadásra, illetve fegyverszünetre kényszeríti nyugati ellenfeleket.

Ez idő alatt a kelet Poroszországban állomásozó 8.-ik német hadsereg a monarchia négy hadseregével összefogva, közösen feltartóztatja a gyülekező orosz haderőt.

Majd miután a németek végeznek a franciákkal, vasúton átszállítják csapataikat a keleti arcvonalra, és egy közös nagy lendületes támadással bekerítik és megverik az oroszokat. De ha az nem megy, legalább is addig üldözik, amíg azok fegyverszünetet nem kérnek.

A franciák leverését a németek 6-8 hét alatt számították elvégezni, majd újabb 8-10 hét kellett volna az orosz fegyverszünethez.

A hadműveleteknek - bőven számolva is - december közepére, "mire a falevelek lehullnak", be kellett volna fejeződniük. Tehát volt valós alapja Vilmos császár kijelentésének.

Miért nem így történt?

A századfordulón Schlieffen, az előző német vezérkari főnök, aki megalkotta ennek a támadó tervnek az alapját, világosan megmondta. Elegendő egy német hadsereget tartani délen, mert ott az erős francia várerődök miatt az áttörés amúgy sem lehetséges. A többi 6 erős sereggel északon kell minél hamarabb kikényszeríteni a győzelmet. Egy esetleges francia betörés a dél-német vidékekre oka fogyottá válik, ha mi már Párizsban, a tárgyalóasztalnál ülünk, mondta Schlieffen.

Moltke nem bízva a Schliffeni terv 6:1 arányú csapatelosztás sikerében, és félve a francia betöréstől, illetve annak a lakosságra gyakorolt hatásától, a tervet 5:2 arányra változtatta. Ez viszont éppen nem volt elegendő a francia seregek döntő megveréséhez és a Párizsi bevonuláshoz. A jól megalapozott tervet Moltke megrontotta. Ez volt az igazi oka, hogy a katonák nem kerültek haza levélhullásra.

Oldal: A merénylet
A magyar királyi pécsi 19. honvéd galogezred és alakulatai - © 2008 - 2024 - capul.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat